Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Kesztőlc,Tolna megyei Kesztőlc Története

2008.06.18

                                                                    Kesztőlc

 

Kesztőlc már a római megszállás alatt is lakott terület volt,és igen fontos szerepet töltött be a provinciában.

A római és középkori hadiút mentén vagy közelében létező települések:A Via Regia Dunaszekcső fölött lépett Tolna vármegye területére,s a hegytetőn haladt.Így csak bekötőúttal volt kapcsolata a nyugatra fekvő Szentmárton vagy Mártinca,valamint a Duna mellett majd Kövesdnél átkelt a Lajvér völgyön,érintette Kesztölcöt,ahol vámszedő hely is volt.Laknál,Kürt falutól északra bukkantak ki újra a Sárközre néző teraszra.Ezután Almás,Ebes,Csatár falvakat érintve jutott el Szekszárdra.Az úttól nyugati irányban két jelentős település létezett hozzá viszonylag közel:Nána és Nyír vagy Nyírszó.

 

Kép

 

Kesztőlc(a név a latin castellum)=vár,kastély szóból ered.Mamár pusztult település Szekszárdtól D,Dny-ra Várdombtól NY-ra feküdt,egykoron vámszedő falu,később mezővárosként működött.A 150 éves török hódoltság után(1686 szeptember 2.Buda visszafoglalása) felégették a mezővárost.

 

Egy újabb kutatás szerint Kesztőlc idegen névadáson alapuló helynév a Castelic,Kaztelic,(Kesztőlc)Szavunk kétségtelenül egy szláv Kastel,kostel"kastélyvár,vár,vártemplom"alapszó képzős származékának átvétale.meglepő a magyar a,holott minden szláv nyelvben o-t találunk.Egy olyan szláv(magyarországi szlovén)nyelv változatára gondolhatunk,ahol a szó kastel-nek hangzott(vö még Keszthely).Az"c"lehet kicsinyítő  képző,de valószínübb,hogy a többesszámú kastelci alakból kell kiindulnunk,ami"várhoz tartozókat,várnépet jelent és számos esetben vált helynévvé.

 

A változó Sárköz

A török hódoltság után települések tűntek el - Sárköz lakossága megfogyatkozott, elszegényedett, vagy elvándorolt. A középkor óta folytatott vízszabályozás (fokgazdálkodás) is megszűnt, így a XIX sz. közepéig elvadult mocsárvilággá vált a határ nagy része. Az oklevelek megőrizték azoknak a középkori településeknek a nevét, amelyek az évszázadok során elpusztultak, s ma egy- egy határrész utal egykori létezésükre. Ilyen falvak voltak, pl. Almás, Csatár, Dalocsa, Ete, Ebes, Farkasd, Fejérvíz, Kesztölc, Kurt, Luk, Nyámád, Kákony, vagy Pandúr

Jelenleg szőlővel,és diófákkal beültetett terület.

IV.század a népvándorlás hullámai átvonultak e tájon is.Tolna megye nagyobb,keleti része fejedelmi birtok lett.A déi részét Botond vezér birtokolta.A kalandozások után Koppányé,majd a pogánylázadás leverése után a királyoké ez a terület.

Az észak-déli Duna főutvonala mellett a Dunától középső harmadának minden útja fontosság és forgalom tekintetében eltörpült.Ez az útvonal már a római időben is létezett,s Mursát kötötte össze Aqvincummal.Ez a jól kiépített út a középkorban Via regia néven a legfontosabb közlekedési útvonal volt déli irányba.Az írott források,főleg a kesztőlci vám említése azt mutatja,hogy Kesztőlc falun ment keresztűl vagy mellette haladt az út a középkorban.Ezt igazolja Lak falu határjáró oklevele,valamint II.Lajosnak a kesztőlci táborból keltezett levele is.A harmadik bizonyíték erre a régészeti anyag.Ugyanis a limest megújíttató császárok mérföldköveket állítottak fel az út mellett.Tolna megyéből 13 mérföldkő került elő.Ebből három a bátaszéki szakaszon."A római út nem a mai országút nyomvonalán hagyta el várdombot,hanem nyugatabbra,ahol már jól járható dülőút fut a dombok lábánál déli irányba.Ez őrizte meg a régi utat,kellemes séta lehetőséget biztosítva a szőlők és az érdekes,részben múlt századi présházak között.Ehhez az úthoz kapcsolódik az az út is,amelynek egy részét Várdomtól nyugatra a domboldalban lehetett rögzíteni,ahol egy kb 30 méter hosszú szakaszát nagy kőlapokkal rakták ki."Az út délebbi szakaszána Lajvér közelében került elő egy mérföldkő,amelyet 1770-ben találtak,s ma Bécsben őrzik. Dr Csanádi György 1980 őszén Lajvértól északra Gubac-hegy alatt-150 méternyire a limes út nyomvonalát őrző dülőúttól-megtalálta a másik mérföldkövet is a 3.százd első feléből.A harmadik Fúrkópusztától délre került elő a mult században.Tehát a limes út a Furkónál talált mérföldkő tanusága szerint a jelenlegi órszágút nyomvonalán haladt,Furkó után azonban nem ereszkedett le egészen a Sárvíz partra,hanem a domblábi teraszon,illetve a domb oldalában kígyóztt északra.A Lajvér-patak beöblösödéséhez érve azonban kisebb kitérőt téve a dombok közé kényszerült,és kövesdet érintve,az itt már elkeskenyedő Lajvér-patak völgyén áthaladva(hídon) a kesztőlci vágaton keresztl elhaladva az egykori vámház mellett,Várdombnál bukkant ki ismét a teraszra.Ezt támasztja alá egyébként a mai út iránya is.Az Eszék -budai hadiút tehát a középkorban Bátaszéktől nyugatra haladt,s stratégiai fontossága mellett ki kell emelnünk azt is,hogy ez volt Szent István korától a Jeruzsálembe vezető egyik legfontosabb útvonal.A főváros Fehérvár irányából érkezett(zi.a zarándokút)s Tolna várnál kapcsolódott az említett úthoz.Így zarándokok százai,keresztes seregek ezrei haladtak át rajta környékünkön is.

A kisebb jelentőségü utak közül kikell emelnünk a mocsaras területen át vezető utakat is.Ilyen volt a szék.laki út,mely talán a mai országút nyomvonalán haladt.Lángnál lépta át a Lajvér-patakot,Akathanál találkozott a Sár főfolyóval,s a szárazulat szélén-párhuzamosan a római úttal-haladva jutott el Lakra.Nyugat-keleti irányú utak közül kiemeljük azt a Ménesutat,mely 1380-ban kersztezte a nagy utat és a Kesztölce vizét.

1055.év

I.András király megalapítja a Szent Ányosról elnevezet bencés monostort a Tihanyi-félszigeten,ellátja birtokadományokkal és összeírja azokat.

Tolna megyéből a következő birtokokat adományozta a tihanyi bencéseknek.Egy Martos nevű helységet,melynek határa a Sárfőnél kezdődik s itató érig tart,onnét a régi út kútjáig húzódik,innét a kis halomig,majd a nyírfaerdő végén levő kis halomig tart,ettől Martos vásárterének/piacterének/kútjáig majd a nagy aszó árok fejéig,utána a Kesztőlcre és Fehévárra menő hadi útig vonul,ezt követően pedig a Péterszénája nevezetű hejig megy.

A latin eredetiben e helymegjelölések:

locus Mortis,Sar feu eri iturea,Ohut cutarea,ad hol modi rea,Gnir uueqe holmodia rea,exinde Mortis uuasara Luta rea,Noqy azah feerea,ad Castelic et Feheruuara rea meneh hodu utu rea,Petre Zenaia hel rea.

A másik Tolnamegyei adománybirtokok:Fadd birtok,ez egy falu,ahol a monostor szántóföldekkel rendelkezik.

Határai:a nagyúttól az árokfőig,innen a lovászhalomig,utána a Kesztőlcre vezető útig tart.

A latin eredetiben:

"alias villa"que vocatur Futudi,terram arabilem,Magna via,inde Aruk tue,ad Kangrez viano,ad Lean syher,ad Aruk fee,ad Luazu holma,ad viam que ducit ad Ka

VÁLOGATÁS A MAGYARORSZÁGI BENCÉS REND TÖRTÉNETI FORRÁSSZÖVEGEIBŐL

I. András király tihanyi alapítólevele, 1055

Krisztus. Az Oszthatatlan Szentháromság nevében. András Isten segítő kegyelméből a magyarok győzhetetlen királya.

Minthogy némely halandók elméjükben többnyire elgyöngülve akár lustaság folytán akár vétkes hanyagságból, s igen gyakran a világi dolgoknak hamarosan múló gondjai miatt is tudatlanul, mert nem emlékeznek rá, könnyelműen a feledésnek adták át, amit láttak és hallottak, ezért a tudósok, bölcselők s atyáink igen sokan tanácskozással, okossággal és iparkodással rájöttek, hogy amit az emberi nem fiai helyesen elhatároztak, azt a mindig szorgalmas írnokok keze által betűk emlékezetére bízzák, nehogy annak avultsága folytán nyoma se maradjon a későbbi kor utódaiban.

Minthogy tehát ezt ők hasznosnak és jónak látták, s hogy a jelenkori összes bölcsek is lássák ugyanazt még hasznosabbnak és kitűnőnek, ezért András a legkeresztényebb jogartviselő hatalmából folyó parancsából ezen ünnepélyes hártya tanúbizonyságába foglalni rendelte - amint azt jelen oklevél sorjában megmutatja - hogy miket adott Szűz Máriának és Szent Ányos püspöknek és hitvallónak a Balatin [1] fölött a Tichon [2] nevű helyen lévő egyházához a saját és felesége, fiai, leányai és valamennyi élő és megholt atyafia üdvéért megművelt vagy parlagon fekvő földekben, szőlőkben, vetésekben, szolgákban, szolgálókban, lovakban, ökrökben, juhokban, disznókban, méhekben s ezeknek őrzőikben, valamint az illő egyházi felszerelésekben.

Odaadta ugyanis a fent említett dicső király az előbbírt helyet ott a szigeten, ahol az egyház alapíttatott, s ennek a határai így jegyeztetnek fel: egy tó van körülötte és egy töltés, amely a régiek keze munkájával készült; ezeken belül minden nádas és halászóhely ide tartozik. Ugyanebben a tóban van egy Petra [3] nevű hely, amely a többiekkel együtt ide tartozik. És tudja meg mindenki, hogy ami gyümölcsös, kaszáló és más egyéb - a szőlőkön kívül - a szigeten van, ide tartozik. A királyi rétek pedig, amelyek a szigethez legközelebb fekvő falu mellett terülnek el, ugyanezt az egyházat illetik. Van egy rév is ezen a tavon, s ez hasonlóképpen hozzá tartozik. Azon a Fuk [4] nevű patakon ugyanis, amely a mondott tóból folyik ki, van egy hely, ahol a népek átjárnak, néha a hídon, gyakran pedig a gázlón át, s ez szintén ide tartozik. Másik hely az, aminek Huluoodi [5] a neve, ez szintén a tónál kezdődik és egészen ide tartozik; hasonlóképpen mindaz, ami ettől a Huluooditól a kis hegyig és ettől a Turku [6] tóig fekszik, amelynek a fele a népé, fele pedig az egyházé. Ez a hely egészen a Zakadatig [7] , innen a nagy útig, azután az Aruk [8] szögletéig, majd a Segig [9] és tovább Ursaig [10] , innen pedig a nagy tóig terjed. Ezen kívül van egy másik szénakaszálásra alkalmas és megfelelő hely a Zilu kut [11] és a Kues kut [12] között, amely ide tartozik. Hasonlóképpen ide tartozik egy másik jó szénatermő hely, a Kerthel [13] . A fent mondott egyházhoz tartozik továbbá egy hely, amely ugyancsak a Bolatin tónál kezdődik s Koku zarma [14] a neve, ez a Keuris tuere [15] vezető nagy útig és innen megint a már gyakran említett tóig terjed. Mindaz pedig, amit ezek a határok foglalnak magukba, legyen az sziget, szénatermő hely vagy rét, kétségen kívül ezé az egyházé. Rajtuk kívül ide tartoznak ennek az egyháznak a szolgái a földjükkel és a halászóhelyeikkel, amelyeket előbb a többi néppel együtt bírtak. Azt a sok körös körül fekvő cserjést pedig az említett király a tisztjei kezével jelöltette ki ugyanennek az egyháznak tulajdonául. Ugyanezé az egyházé lettek mindazok a halászóhelyek és nádasok, amelyek a Seku ueieze [16] és a révhez vezető út között fekszenek. A fent megírtakkal együtt van egy másik hely is, ugyancsak a Bolatinban Putu uueieze [17] és Knez [18] között s ez is a szent egyházhoz tartozik halászóhelyeivel és nádasaival együtt. A hasonlóképpen minden jövedelmükkel az itteni kaszálóhoz és rétekhez tartozókon kívül van egy Lupa [19] nevű hely, ahol különböző fajtájú fák vannak, és ide tartozik három másik hely is, amelyek nagyon alkalmasak szénakaszálásra. Másutt van egy falu, amelyet Gamasnak [20] hívnak; ebben a mondott egyháznak van földje és ezt két út határolja: az egyiknek neve Ziget zadu [21] , a másik nagy út s ezek Szent Kelemennél [22] végződnek. Az erdő pedig, amely itt a királyé volt s amelyet mezők és völgyek vesznek körül, az említett egyházat illeti, kivéve mindazt, amiről - mint láttuk - már fentebb említés történt. Egy másik helynek, amelynek Gisnav [23] a neve, ezek a határai: a Fizeg [24] menti Munorau kereku [25] , innen Uluues megaiahoz [26] megy, azután a Monarau bukurea [27] , innen Fizeg azaahoz [28] , majd Fyzegen túl Brokina rea [29] és innen a közútig s ezen vonul a Kurtuel faig [30] , innen pedig a Hurhuig [31] , azután egy másik útig, amely megint a Monarau kerekvhoz vezet. Mindaz pedig, ami ezeken a határokon belül terül el - a szőlőket kivéve - a már említett egyházhoz tartozik. Van még azután egy Mortis [32] nevű hely, amelynek határa a Sar feunél [33] kezdődik, innen az Eri iturea [34] , innen Ohut cutarea [35] megy, innen Holmodi rea [36] , majd Gnir uuege holmodia rea [37] és innen Mortis uuasara kuta [38] rea s ezután Nogu azah fehe rea [39] , innen Castelichoz [40] és a Feheruuaru rea meneh hodu utu rea [41] , azután Petre zenaia hel rea [42] . Ezek mellett másutt van egy falu, amelynek Fotudi [43] a neve s ebben ennek az egyháznak van szántóföldje, amelynek ezek a határai: a nagy út innen az Aruk tueig, amely völgy a Kangrez [44] útig nyúlik, tovább a Leansyherig [45] , innen Aruk feeig [46] , majd Luazu holmaig [47] , azután pedig a Kaztelicba vezető útig. Mindaz amit e határok zárnak körül hasonlóképpen az említett egyházé. Másutt van egy hely és szántóföld rétekkel, amelyet hasonlóképpen a király tisztjei jelöltek ott ki. Ennek a birtoknak a határában van egy erdő, amelynek határa az Ecli [48] révnél kezdődik és Fidemsiig [49] megy, innen az Aruk tuehez [50] vezető nagy útig, tovább pedig a kőfejig, azután Bagat mezeeig [51] vonul, majd innen Asauuagihoz [52] . Ebben az erdőben sok kis halastó van s ezek mind a fentírt egyházéi, három kivételével, amelyek közül kettő a királyé, a harmadik pedig Szent Mihályé [53] , Opoudi [54] és Lopdi [55] a királyéi. Ha pedig vannak ugyanitt termő és nem termő fák, ugyanazt az egyházat illetik mindazzal együtt, amit előbb feljegyeztünk. Van egy lólegeltető hely, amelynek határa keletről a Baluuananál [56] kezdődik, innen Auihoz [57] , azután az Eleuui humokhoz [58] , majd a Harmu ferteuhoz [59] , azután a Ruuoz licuhoz [60] s innen a Harmu highez [61] megy, innen a Iohtucouhoz [62] , azután a Babu humcahoz [63] ér el, innen az Oluphelrea [64] , azután pedig a Cuestihez [65] , innen a Culun [66] vize közepén vonul, ettől a Fekete kumucig [67] , innen pedig a Fuegnes humuchoz [68] , azután a Cues humuchoz [69] megy, majd a Gunusaraig [70] , innen a Zakadatig és tovább a Serne holmaig [71] , azután a Baluuanig vezető Arukig. Mindaz, ami e helyeken bozótosban, nádasban és rétekben található, ezen szent egyházhoz tartoznak. Mindazokkal együtt, amelyeket már fentebb megírtak, a kegyes király ennek a szent egyháznak adományozta Sumig [72] vásárvámjának harmadát, hasonlóképp Thelena [73] révének és vámjának harmadát. Odaadta továbbá Segisto [74] tavát is. Az istentisztelet serény és fáradhatatlan végzésére, de a szentek dicsőítésére s tiszteletére is szerzetesek seregét gyűjtöttük oda, s királyi bőkezűséggel gondoskodtunk számukra mindenről, ami ételükhöz, italukhoz vagy ruházatukhozszükséges, hogy Isten szolgálatában ne lanyhuljanak vagy ne legyen okuk az ebben való restségre.

Hogy pedig idők folyamán azokra nézve, amiket Krisztus tiszteletére s az ott élők és a nekik szolgálók eltartására az előbb mondott egyháznak adtunk, semmiféle patvarkodástól ne szenvedjenek, a jelen hártyán a jegyző kezével minden egyenként fel van jegyezve. Van tehát húsz eke föld, hatvan háznéppel, húsz szőlőműves szőlővel, húsz lovas szolga, tíz halász, öt lovász, három gulyás, három juhász, két kanász, két méhész, két szakács, két tímár, két kovács, egy aranyműves, két kádár, két molnár malmokkal, két esztergályos, egy ruhamosó, egy szűcs, tíz szolgáló. Ezeken kívül harmincnégy hírnök lovaikkal, száz tehén, hétszáz juh, száz sertés, ötven kas méh. Ezeken kívül a szerzetesek szükségletére évenként ötven csikót adunk a királyi ménesből. Az egyház szolgáinak száma összesen száznegyven háznép.

Mindezeket szabad ajándékozással adtuk az előbb mondott monostornak. S nehogy valaki a következő idők folyamán bármit ezekből megkárosítani vagy visszavonni merészeljen, azt átkunkkal fenyegetjük. Ha pedig valaki rossz tanácstól félrevezetve ezen rendelet áthágója találna lenni, kitaszítva Isten örök büntetéssel sújtsa és kényszerítsék tizenkét font [75] arany megfizetésére.

S hogy ezen összeírás érvényes és sértetlen maradjon, pecsétünk rányomásával jelöltük meg, s átadtuk híveinknek megerősítésre.  + Benedek érsek jele. + Mór püspök jele. + Kelemen püspök jele.

+ Lázár apát jele. + Gilkó ispán jele. + Zacheus nádor jele. + Vojtek ispán jele. + Miklós püspök jele.

  András király.

+ Lajos ispán. + Ernye ispán jele. + Vid ispán jele. + Márton ispán jele. + Illés ispán jele.    + András ispán jele. + Fancel ispán jele. + Nana lovász jele. + Koppány bíró jele. + Preca asztalnok jele. + Celu tisztviselő jele.

A hétszintes menny és az egész teremtés egy Istene üdvösséghozó megtestesülése ezerötvenötödik esztendejében, amikor az elölmondott győzelmes fejedelem királyságának kilencedik esztendejében szerencsésen uralkodott és vele a legnemesebb Béla herceg, állította össze ezt az ünnepélyes oklevelet a boldogságos Miklós főpap, aki ez idő szerint a királyi udvar jegyzőjeként tevékenykedett, s a király saját kezevonásával hitelesítette a már fentírt tanúk jelenlétében.

[Hátoldal]

Mivel az egyház, tudniillik Szűz Mária és Szent Ányos javait nem tudtuk mind számbavenni, a [megtaláltakat] ide írtuk le: Hat kazula és hat alba vállkendőkkel és manipulusokkal, dalmatikához tartozó fejfedő, két tunika, egy lenvászon függöny, arany kehelyből pedig három, két ezüst gyertyatartó, egy arany füstölő, egy aranyozott fémkereszt, 12 öltözet, két misekönyv, egy nocturnalis, két graduále, 11 ezüst kancsó, egy ezüst csésze és ezüst sótartó, egy ezüst kanál, két szőnyeg és két nagy tál. A legkegyesebb király hozzáadta még az egyház és a testvérek szükségleteire a veszprémi vásár vámját, vagyis az őt megillető részt a vas edényekbőlés ekevasakból, vödrökből és minden vasárúból.

Forrás: Árpád-kori oklevelek 1001-1196. (Chartae antiquissimae Hungariae). Főszerkesztő: Györffy György. Budapest 1997, 106-109. Fordítás: Holub József , Érszegi Géza. A hátoldalt fordította: Veszprémy László.


[1] Balaton, tó a Dunántúl közepén .

[2] Tihany, helység Veszprém megyében .

[3] (Orosz)kő .

[4] Fok, Siófok Somogy megyében .

[5] Hollád .

[6] Török .

[7] Szakadát, helynév .

[8] Árok, meder, völgy jelentésben több helyen előforduló helynév .

[9] Szeg, helynév .

[10] Örs, helynév

[11] Szilkút, szilfával jelzett kút .

[12] Köveskút .

[13] Kerthely, kerített hely .

[14] Nincs azonosítva .

[15] Kőröstöve, Kőrös patak torkolata .

[16] Székvejszéje; Szék halász szerszáma .

[17] Putvejszéje; Put nevű halász szerszáma .

[18] Kenese, helynév .

[19] Nincs azonosítva .

[20] Gamás; eltűnt település Somogy megyében .

[21] Szigetszázad; szigetre vezető földnyelv .

[22] Szent Kelemen tiszteletére szentelt templom Balatonlellén .

[23] Disznó, utóbb apáti; eltűnt település Somogy megyében .

[24] Fűzegy, Koppány vize Tolna megyében .

[25] Mogyorókerek, mogyoróerdő .

[26] Ölyvesmezsgyéje, ölyvben gazdag terület határa .

[27] Mogyoróbokorig .

[28] Füzegyaszó, Koppány vizének a medre .

[29] Berkenyéig, a berkenyebokorig .

[30] Körtefa .

[31] Horh, horhos rész, szűk hely

[32] Martos, helynév .

[33] Sárfő, Sárvíz folyó eredete Tolna megyében .

[34] Ériitató, ahol az érhez itatni járnak .

[35] Óútkútjáig, a régi útnál lévő kútig .

[36] Halmocskáig .

[37] Nyírerdő halmocskájáig .

[38] Martos vásárterének kútjáig .

[39] Nagyaszófejéig, a nagy árok kezdetéig .

[40] Kesztölc helynév .

[41] (Székes)fehérvárig menő hadiútig .

[42] Péter szénájának helyéig .

[43] Fadd, helység Tolna megyében .

[44] Nincs azonosítva .

[45] Leánysírhely .

[46] Árokfő, az árok kezdete .

[47] Lovászhalma .

[48] Ekel, rév a Dunánál .

[49] Fedémes, helynév .

[50] Ároktöve, az árok vége .

[51] Bogátmezeje, Bogát nevű ember rétje .

[52] Ásvány, mesterségesen készült árok .

[53] A veszprémi egyházmegye védőszentje

[54] Apodi helynév .

[55] Lápod, mocsaras helyen lévő település .

[56] Bálvány, kőszobor .

[57] Ávi/Aj, helynév amelynek mind az olvasata mind a magyarázata bizonytalan .

[58] Előhomok, helynév .

[59] Háromfertő, három mocsár

[60] Ravaszlik, rókalyuk .

[61] Háromhegy .

[62] Nincs azonosítva .

[63] Babahomok, helynév .

[64] Alaphelyig, Alap nevű településig .

[65] Kövesd, köves terület .

[66] Kolon, tó Fejér megyében .

[67] Feketehomok .

[68] Fövényeshomok, helynév .

[69] Köveshomok, helynév .

[70] Gunusára, helynév .

[71] Szernyehalma .

[72] Somogy, Somogyvár Somogy megyében .

[73] Tolna, Tolnavár Tolna megyében .

[74] Segesdi tó, tó Sükösdön, Bács-Kiskun megyében .

[75] Vö. 1. sz. 18. jegyz.

Kép

 

Kép

 

Izgalmas kérdések merülnek fel a tihanyi alapítólevélben és a Képes Krónikában egyaránt szereplő Tolna megyei Kesztölc kapcsán.
Amikor nemrég újra olvastam a tihanyi alapítólevelet, sikerült tisztáznom, hogy az abban szereplő Martos nevű Tolna megyei birtok a későbbi Apátinak felel meg. A Fehérvárt Kesztölccel összekötő hadiút eszerint nem más, mint a mai 63-as főút. A határjárásban említett Holmodi (Halmod) pedig nem más, mint a Hidja melletti mesterséges domb, a Hegyi nevű motte! Vagyis 1055 előtt már helynévként rögzült. A szomszédos Fadd birtok egyik határpontja, Luazu holma (Lovász halma) ma is élő helynév Lovász domb néven (TMFN 92/95)! A Fehérvár-Kesztölc út végpontján kellett tehát lenni valaminek, hisz már 1055-ben is közismert helyként szerepel az alapítólevélben, illetve 1074 elején itt táborozott Salamon király hada, amikor éppen a Géza és László hercegek elleni támadásra készült.


kesztölc

 

Alighanem azonos lesz azzal az első katonai felmérés által ábrázolt kettős dombbal a királyi udvarhely, amely később Váracska néven szerepel az alsónyéki határban.

 

 

 

 

 

 

XII.századtól a cikádori apátság birtokát képezte,még a XVI.században is vásári joggal rendelkező mezőváros volt. 

Kép

 

Kép

 1212-ben a konventek ekkor még alig vesznek részt a közhitelüség területén folyó munkéban.még több mint húsz esztendőt kellett várni az első olyan törvénye amely a "pristaldia"jelentőségét korlátozta.Az ekkor már hiteles okleveleket kibocsáltó legjelentősebben káptalannak gyakorlata is bizonytalanságról tanuskodik.Felmerül a kérdés:vajon mi volt a szekszárdi konvent ez adatban tükröződő,kiemelt jelentőségének oka?A válasz természetesen feltételezés lehet.Az apátságnak jelentős tekintélyt kölcsönöztek az a politikai események,amelyek falai között zajlottak le a XI.század második felébe,és ezeknek az emléke még az elkövetkező események eléggé igazolhatják 1074-ben a Kesztőlcnél állomásozó Salamon király kiséretével látja el vendégül "vesperára"a szekszárdi kolostor,aki itt határozta el,hogy megtámadja vetélytársát Géza herceget.

  

 

Kép

Salamon király megjegyzés:

A trónörröklésnek a korai időkben nem volt más rendje,mint az,hogy mindig a királyi család legidősebb tagja(tehát aki képes azt megszerezni),nyerte el a koronát.Így érthető,hogy I.Béla király fia kisemmizve érezte magukat,mivel apjuk után mégis nagbáttyjuk,IAndrás fia,a fiatalabb Salamon került a trónra.Apjuk I.Béla maga is karddal szerezte meg a koronát II.Andrástól illetve a gyermekkorában megkoronázott,trónutódnak már akkor kilyelőlt Salamontól.

Tehát nem kellett sok bíztatás a számukra,hogy ők is hasonlóképpen cselekedjenek.Apja példáját követve,Salamonnak is német segítségben bízott(hiszen felesége német volt),még unokabátyjai lengyel,orosz és cseh segélycsapatokban reménykedtek.Ezért volt Salamon a Nyugat-Dunántúl ura,Géza pedig a Maros folyo környékének ura.

 

Amikor is történt 1074-ben Salamon király"Zugzardra"a mai Szekszárdra érkezett és tábort ütött Kestelci helységnél,a "Szent Megváltó monostorába 1"ment"vecsernyét 2"halgatni.

1.Szent megváltó monostor:(Sannctus Szekszárdon i.Béla által alapított alvator bencés apátság.)

 2.vecsernye:délutáni templomi ájtatosság,a papi szolozsma esti része.)

 Vecserny után pedig a monostorba Vid és mások a következő tanácsot adták a királynak:"Uram,tudod,hogy László"Rusciába"Oroszország ment,Lampért meg"Poloniába"Lengyelországba,hogy zsoldossereget fogadjanak testvérünk,"Geysa"géza herceg számára:gyakran tanácsoltuk már neked,most is ezt tesszük,törj rá a hercegre,aki"Igfán"/erdő a Nagyváradtól keletre elterülő Réz-hegységnek felel meg a hajdani Bihar megyében,ma Románia/erdejében vadászik,támadjuk meg őt az éj csendjében,fogjuk el és szúrjuk ki a szemét.És amikor lászló meg Lampért vissza jönnek,vagy sereget is hoznak,már nem tudnak ellenálni nekünk.S ha mindezt meghallják,be sem mernek jönni az országba.Megteheted ezt,mert tanácsosai a te híveid.Azután a hercegséget nekem adod,és így biztosítod a koronádat.A király pedig meghallgatta ezt,majd megigérte,hogy gondolkodni fog a hajnali zsolozsmáig,és tetszett neki a tanács.Az ottani apát azonban,egy Willermus nevü latin,bezárkozott egy relytekhelyre,mintha Istenhez imádkozna a monostorban,és hallotta,amikor ezt tanácsolták.Nyomban hirnököt küldött a herceghez,és vele egy levelet,hogy óvakodjék a királytól.Amikor azután a hirnök a herceghez érkezett,ott voltak a herceg rosszindulatu tanácsadói,vagyis inkább árulói,nevezetesen"Petrud,Zouhuk,és Bykas",Petrőd,Szolnok,Bikácy és ezt mondták:"Urunk,herceg,ne félj,mert az apát részeges ember és részegességében küldött hozzád hírnököt,nem is tudja,mit beszél."Ezt pedig azért mondták,mert a herceget Salamon kezére akarták adni.A herceg pedig bízott bennük,és ugyanott,azaz Igfan erdejében vadászni indult.De fivérét,Lászlót"Bohémiába"Csehországba küldte mert Rusciából már visszatért,de segítség nélkül,hogy kérje meg Ottót,a Cseh herceget,segítse meg őket szorult helyzetükben.Azon a reggel,amikor a király határozni akart,és elment a hajnali zsolozsmára,az apát ismét elrejtőzött a monostorban,hogy hallja a tanácskozást.Ő ugyanis a herceg híve volt,mert az fia volt annak az embernek,aki ő templomát alapította I.Béla.Amikor elénekelték a hajnali zsolozsmát,mindenki kiment,de a király és Vid ott maradtak,és abban a tervben állapottak meg,amelyet Vid tanácsolt a királynak.Amint ezt meghallozza az előbb említett apát,nyomban levetette szerzetesi öltözékét és világi ruhát öltött,majd kardot kötve lóra szállt,és nagy sietve a herceghez ment:őt reggel még alva találta,de fölébresztette,és ezt mondta neki,:"Herceg,menekülj,mert ha nem menekülsz,tüstént itt lesznek Salamon katonái,hogy elfogjanak.A herceg mozgósítván a seregét,azt tervezte,hogy gyorsan Bohemia területére megy fivéréért,Lászlóért,de a király elébe vágott.Vid úgy irányította a királyt,mint mester  atanítványát,s a király jog szerint,nem de valójába az ő allattvalója volt:óvakodjék ettől minden ember,de kiváltképp a királyok.Az álnok Vid gonosz tanácsa lépre csalta őt,úgyhogy megíndította seregét a herceg ellen.Géza herceg miután segítséggel legyőzte Salamon kiály seregét 1076-ban"Magnus"Géza másik neve latinul:"nagy"jelentése,király Zugzardon ünnepelte az Úr születésnapját.Kérésére Dezső érsek ünnepi misét mondott,és ékes beszédével meglágyította a király zívét s békességre hajlította.A király megigérte neki hogy visszaadja Salamonnak a királyságot és megbonthatatlan békében élve vele,úgyhogy magajog szerint megtartja ugyan a koronát,de csak az ország egyharmad részével,a hercegi hatalom tartozékaival.A megkoronázott Salamon pedig kapja meg az ország kétharmad részé,amint korábban is birtokolt.

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

A cikádori apátság Tolna megyei birtokai:Szék,Nyék,Pörböly,Lángfő,Újfalu,Kesztőlc,Moha Mórágy,Nána,Ság,Ebes,Előmál,Székmál,Szzőlőhegyek,Uros,Farkasd,Koroncó és Gerenyás Malomszeg halastó a monostor közelében.A birtokok három nagy koncentrikus körben rajzolhatók be.Én csak az elsöröl teszek említést.A belső körben a központi birtoktest az apátság székhelyétől 10-15 km sugarú körön belül jött létre.Nem véletlen,hogy itt helyezkedik el az apátsági birtokok fele,hiszen ez viszonylag könnyen ellenőrizhető,s a szerzetesek számára is naponta elérhető munkaterület volt.Itt helyezkedik el:Szék,Pörböly,Nyék,Farkasd Uros,Előmál,Székmál,Újfalu,Feked,Al-Kéked,Moha,Mórágy,Nána,Lángfő,Ság,Kesztőlc,Ebes és Malomszeg halastó. 

 1282.év

IV.László király hozzájárul ahhoz,hogy a személyesen eléje járuló,kérvézenyő Chem a Pest megyei,Ladan nevü terra-ját/földjét/a Tolna megyei,Kesztölcön/in keztelch in comitatu de Tolna/ levő,vásárolt és adományban kapott terra-ját /földjét/ a halastóval és szőlőkkel-két szőlő kivételével-és a Zala megyei,Tuscanth nevü földet minden tartozékával a margitszigeti Szűz Mária-egyháznak adományozza,de fentartva önmaga számára élete végéig valamennyi adományföld haszonélvezetét.

 

I320.év

Az esztergomi keresztes konvent bizonyosságlevele:tanusítják,hogy az előttük megjelenő,s a Rosd nemzetségből származó Elek fia Mikocha az esztergomi érseknek és káptalannak eladja az Esztergom megyei birtokát,amiért megölte véletelenül a káptalan Tolna megyéből,Kesztőlc faluból ide elszármazott jobbágyát,Oroch fia Jánost.

 

1402.év

 

1402-ben a váci káptalan engedélyt kért a pápától,hogy a decsi fatemplom helyére kőtemplomot emelhessen és kegyúri plébániát alapíthasson.Decs későbbi sorsa is szorosan kapcsolódott Etéhez.Ete városa már a teraszon feküdt,s annak igen kedvező pontján,ott ahol az ármentes szint a teraszon feküdt,s annak igen kedvező pontján,ott ahol az ármentes szint a Sárvíz partjáig nyúlott előre.Itt a középkorban fontos átkelőhely,vámos híd állott.A Sárvíz hídjától tovább,kelet felé az ártéren keresztül emelt töltésen vezetett az út Decsre,Decsen újabb átkelőhely volt a Kis-Dunán,s onnan az út már a Bodrog megyéhez tartozó Asszonyfalvára vezetett.Ebből is arra  következtethetünk,hogy a Decs alatti Kis-Dunamedre valamikor szélesebb és mélyebb ág volt,ha nem is volt főága  a Dunának,külömben nem lehetett volna megyehatárnak alkalmas.Ezen az úton jártak a sárközi és a távolabb fekvő Bodrog megyei falvak szőlőhegyeikre.A középkorban minden kétséget kizáróan Ete volt a Sárköz egyik legjelentősebb települése.Itt székelt a váci káptalan sárközi birtokainak igazgatója és gazdatisztjei,bár Bakóczi Tamás számadás könyve Kesztőlcöt nevezi a káptalani birtokok központjának.Ete három apátsági székhelyet leszámítva(Szekszárd,Bátaszék és Báta)Kesztőlcel együtt a Sárköz vásárközpontja volt.Városi voltának,gazdaságának az emlékét a néphagyomány is fentartotta és az ásatások is bizonyították.A váci káptalanhoz tartozott még a XVI.század elején Kesztólc,Pilis,Nyírszó,Kürtös és Aszivágy:ekkor már Decs valószínüleg a széki vagy cikádori visztercita apátság birtokába került.

 1476.év

 A bátaszéki apátság javainak jegyzéke,melyeket Debrenthei Tamás nyitrai püspöknek,a bencés apátság kormányzójának a tissztartója,Matkó átadott Vas János kezébe.Felsorolva ezen javak:22 hordó bor,2 üres hordó,14 és fél hasított disznó,45 ménesbeli ló,14 csikó,7 szántásra alkalmas ló,hét tehén,öt darab kétéves szarvasmarha,egy "asztag 3" gabona,a monostorban egy székesfehérvári mérő gabona,a monostor kertjében valamilyen gabona,mely mintegy 2 székesfehérvári mérőt tesz ki.Az beszélik,hogy Lángfő faluban található 4 hordó bor.A püspök úr azt mondja,hogy Ebesen 14 és fél hordó bor van.Mondják még azt is,hogy /Báta/Széken 2 hordó bor található,s Kesztölcön is van még 2 hordó bor.Átad továbbá a püspök úr egy kétkerekü malmot is,melyet ő maga épített fel újonnan nemrégen.

 3,Asztag:Gabona kévéiből rakott szabályos,magas,nagy halmaz.

 

1476.év

 Kesztőlc 1494-ben nyerte el a mezőváros címet.Szekszárdi szandzsák mezővárosai adófizetőinek megoszlása 1572-1591 közöt.

1580/81              Lélekszám:55               1590/91           Lélekszám:22
Adozó:8                                                      Adozó:3         

Kép

 

 

Kép

 

 

 

A sárközi mocsaraknál fából,kőből és földből készült töltésen vezetett ez az út.Szekszárdnál egy hosszú fahíd,attól délre még három híd bonyolította le a forgalmat.Ezt az utat a törökök is jól karbantartották,mert szárazföldön ez kötötte össze Konstantinápolyt Budával.Vonalán alakultak ki a megye legjelentősebb mezővárosai,sorrendben Dunaföldvár,Paks,Fadd,Tolna,Szekszárd,Kesztőlc,Bátaszék,Báta.

A térképen Széplak szomszédságában látható-eltünt-szomszéd kesztőlci várról készült török miniatúra:Kesztőlc,Szekszárd is Tolna a török had vonulási útján.

 

Kép

 

Kiadatlan regisztrum(felsorolás)főleg a gabona-tized pénzben való befizetésérő 1558-ban,cikádori apátság területén.

Kesztőlc(Ketteocz).Budai káptalan.Buzatized 1forint 32 dénárjával adnak 6 forint 60 dénárt.

Nyílvánvaló,hogy a mezővárossá fejlődésükben az árúcsere elve jelentős szerepet kapott.A török állam mintsem törödött a meghódított területek korábbi tulajdonviszonyával,hanem saját céljainak megfelelően újraosztotta a birtokokat.A török birtokrendszer a katonai-hivatalai szervezet taglódását követte.A mezővárosokat és a valamilyen okból kiemelkedő fontosságu területi egységeket a kincstár magának tartotta meg/hász-i podisoh/és rendzserint bérlőkkel kezeltette.A Duna-menti és délkeleti részén fejlettsége következtében a szultáni hász aránya a szekszárdi szandzsákban volt a legnagyobb,ott nemcsak mezővárosokat/Tolna,Báta,Ete,Bátaszék,Paks,Földvár?hanem a falvak jórészét is szultáni hásszá minősítették.1565-1666-ban a szekszárdi náhiében Szentmiklóst,Ebest,Csatár,Kesztőlc,Decset kezelte a kincstár.

 A török állam mitsem törödött a meghódított területek korábbi tulajdonviszonyával,hanem saját céljainak megfelelően újraosztotta a birtokokat.

A török birtokrendszer a katonai-hivatali szervezet tagolását követte.A mezővárosokat és a valamilyen okból kiemelkedő fontosságú területi egységeket a kincstár magának tartotta meg(hász-i padisah)és rendszerint bérlőkkel kezeltette.A Duna-menti és délkeleti részén fejlettsége következtében a szultáni hász aránya a szekszárdi szandzsákban volt a legnagyobb;ott nemcsak mezővárosokat(Tolna,Báta,Ete,Bátaszék,Paks,Földvár)hanem a falvak jórészét is szultáni hásszá minősítették.1565-1566-ban a szekszárdi háhiében Szentmiklóst,Ebest,Csatárt,Kesztölcöt,Decset kezelte a kincstár.

EGYES HELYSÉGEKRE ÉS JOBBÁGYOKRA ESŐ CENZUS 1561 ÉS 1565-BEN

Kesztőlc

                   Telkes jobbágyok száma

                        1561-ben 10

                        1565-ben 9

helység álltal fizetett cenzus:24

Egytelkes jobbágyra jut Ft

                        1561-ben:2,4

                   1565-ben:2,6

EGYES HELYSÉGEKRE ÉS JOBBÁGYOKRA ESŐ CENZUS 1561 ÉS 1565-BEN

Kesztőlc:telkes jobbágyok száma száma 1561-ben 10

                                                                                                1565-ben 9

helység álltal fizetett cenzus:24

Egytelkes jobbágyra jut:1561-ben 2,4

                                          1565-ben 2,6

Az urbáriumból kielemezhetően évi,összesen 46 hektóliteres átlagtermelést még mindig messze elmaradt a defterekből kiszámítható 3509 hektóliteres termésmennyiségtől.A kétforráscsoport összevetéséből csak azt a végső következtetést vonhatjuk le,bármilyen meglepő is,hogy a szigetváriak a hódoltsági jobbágyoktól nem a termés tizedét(vagy azt megközelítő hányadát)szedték be,hanem csak valamilyen alacsony,névlegesnek tekinthető mennyiséget.

Ezt a megállapítást támogatják az 1565-ös tizeddefterekből kiszámítható egy termelőre jutó termésátlagok is.

Ebes,18,79,Csatáron 22,2,Kesztőlcön 11,1,Mórágyon 12,24,Hidason 11,9,Nagy és Kisbáton 11,3 hektóliter évi bortermelés esett egy szőlőbirtokos gazdára.

 

(Összehasonlításul közöljük,hogy a XVI.század 60-70-es évében Tályán 9,62 ,Tolcsván 10,16 ,Erdőbényén 9,45 ,Mádon 11,96 és Zomboron 15,73 hektoliter bor volt az egy gazdára jutó átlagos bortermés).A Szigetvárra 1564-ben beszolgálltatott tized Ebesen  5,Csatáron egy fél,Kesztölcön 1,Mórágyon 2 termelő 1565-ös átlagtermésből kitelt volna.

A Kesztölciek közül csak tíznek a szőlője feküdt saját szőlőhegyükön,Mucsán viszont négy kesztölci is fizetett a töröknek szőlője után.A szekszárdi szőlők nagyrészét a Tolnaiak művelték,a Szekszárdiak pedig Csatáron képviseltették magukat 14 fővel.Az Eteiek is számos faluban,Ebesen,Kesztőlcön(120-an),Mórágyon(2-en) műveltek szőlőt,saját határukban viszont 15 eteivel szemben 86 decsi dézsmafizető volt.

Ez utóbbi jelenség inkább csak formájára nézve külső birtoklás,hiszen Ete és Decs közös szőlőheggyel rendelkezett.Országszerte megfigyelhető:a jobbágyok főleg a mezővárosok Parasztpolgárai nagy távolságra is elmentek,hogy jó bortermő vidéket találjanak.

 

BORTERMELÉS TOLNA MEGYE DÉLKELETI RÉSZÉN(hektóliterben)

Kesztőlc:1559-ben 10,9hl

                      1560-ban 34 hl

                 1563-ban 40,8 hl

termés defterekben:2403,2 1565-ben.

 

GABONATERMELÉS TOLNA MEGYE DÉLKELETI RÉSZÉN(hektóliterben)

Kesztőlc:1558:41,5 hl

                1559:66,4 hl

                1560:124,5 hl

                1563:211,6 hl

termés a defterekben 1565-ben:1602 hl

A búzatermelés színvonalát az egy termelőre jutó átlagos teméshozam sokkal jobban jellemzi,mint a helységenkénti termés.A sárközben és környékén 1565-ben az egy gazdára eső búzatermelés 13 és 40 hektóliter között mozgott.(Sárpilisen 13,Asszonyfalván 16,Ebesen 23,Kürtön 26,Nagy és Kibábon 27,Hegyiben 28,Kesztölcön és Decsen 32,Mórágyon 33,Hidason és Szentmiklóson 38 hl.)

Az 1565-ös defterben Gesztőlc néven.A török 19 heli lakostól szednek búzatizedet.Fejenként majdnem 3 és fél forint,173 akcse esik egy-egy kesztőlci búzatized fizetőre.Magyar részről 1558-ban összesen 6 forint 60 dénár szedtek be,helyesebben jegyeztek föl Kesztölcön.A törökök 20 kaput írnak be,tehát háromszor ennyien is lehetnek a kesztőlci családok.Tíz lakos termel bort 120 etei,29 pilisi,15 decsi,6 asszonyfalvai, és 4 pesti lakos.Harminc etei gazda termel buzát a kesztölci határban.Az 1558-as (Keszthwcz,Budai káptalan)egyházi tizedösszeírása bemutat négy tizedfizetőt:

Ferenczy Imre bíró búzatizede 1 kereszt,két marok.Tartozik 1 forint 32 dénárral.Damján Jakab búzatizede 4 kereszt.Vida Lőrinc búzatizede 4 kreszt.Nagy Lőrinc búzatized  1 kerszt.

Az 1564-es tizedöszzeírásában szerepelnek még:Sebestyén István,Prágay Péter,Petrovith Mihály,Gyulay Ferenc,Somogyi Simon,Mayos Imre.

 

1634 Visscher Kesztőlc még látható Széplak alatt

Kép

1663 Berey

 

 

Kép

 

 

 1684 Stier-Endtez

 

Kép

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

tomifedor@citromail.hu

(Fedor Tamás, 2010.01.28 19:07)

Szia Érdeklődnék a szóban forgó kesztőlc település mai állapotáról{PL:fénykép,gps koordináták}Válaszod előre is köszönöm.Üdvözlettel Tom